KÖNYVTÁRUNK TÖRTÉNETE

Könyvtárunk egyházi-főiskolai fenntartású korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, muzeális gyűjtemény, egyházi és főiskolai könyvtár. A Fővárosi Önkormányzattól bérelt épületrészben helyezkedik el.   Területe kb. 125 négyzetméter, olvasói férőhelyek száma 20.
Az Egyház alapításától napjainkig mintegy 21.000 dokumentumot gyűjtöttünk össze, rendeztünk könyvtárrá.

Hogyan kezdődött?

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola könyvtárának története a főiskola megalakulásával kezdődik. Először a tanárok és a hallgatók adományaiból jött létre egy kis gyűjtemény a Magyarországon és Európában 1991-ben még páratlan próbálkozáshoz: Buddha több mint 2500 éves tanítói hagyományát nyugaton is meghonosítani.

Az intézmény elődje a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet volt, amelynek oktatói alapították A Tan Kapuja Buddhista Egyházat és A Tan Kapuja Buddhista Főiskolát. Ez az ötvenes években létrejött, állam által megtűrt intézmény a Buddhista Misszió újraszervezésével jogutód nélkül megszűnt. Az oktatáshoz szükséges könyvei, jegyzetei, korábbi diplomamunkái Hetényi Ernőnél maradtak, illetve a Buddhista Misszióhoz és a Sambhala Tibet Központ könyvtárába kerültek. (A Hetényi Ernőnél fellelhető rész, a hagyatékból 1999-ben került hozzánk.)

A könyvtár első őrei

A könyvtár első igazi őre Bánfalvi András volt, aki 1993-ban került a gyűjtemény élére. Akkor még egy-egy főiskolai hallgatót bíztak meg a segítséggel. A főiskola első éveiben, mivel Magyarországon a buddhizmus gyakorlatával, belső életével foglalkozó felsőoktatási szintű jegyzetek, tankönyvek nem voltak, intenzív jegyzetíró tevékenység folyt, amelyek sokszorosításával a könyvtárat bízták meg. Először Farkas Lászlót, majd 1995-ben Végh Józsefet.
A közgyűjteményi támogatás igénybevételéhez 1996-tól megindult a könyvtár fejlesztése. A kapott állami támogatásból megpróbált a főiskola és az egyház egy olyan intézményt kialakítani, amely a magyarországi könyvtári rendszerben is képes lehet a buddhizmus forrásait magyar és eredeti nyelven, nem csak a főiskola hallgatóinak és tanárainak szolgáltatni. A közgyűjteményi támogatásból a magyar és a külföldi szakirodalom fejlesztése folyt. Horváth Z. Zoltán halála után pedig az egyház támogatásával sikerült megvásárolni az orientalista hagyatékának a gyűjtőkörünkbe tartozó részét. Erre az első főiskolai akkreditációhoz is nagy szükség volt.

Hogyan alakult ki a gyűjtemény?

Az állomány még nem érte el a tízezer példányt. Ekkor a könyvtárak kezdő támogatásához adható adományokat kértünk, illetve tudatos kapcsolatépítéssel nagyobb értékű, hiánypótló könyveket sikerült kapnunk az indiai Motilal Banarsidass kiadótól, az amerikai Snow Lion és Dharma Publishing kiadóktól. Ezek mindegyike személyes kapcsolatokra épülő, hosszú távú kedvezményes könyvvásárlásokkal folytatódhatott, míg a személyes kapcsolatok meg nem szűntek. Ez után nem sokkal szerveződött meg – eleinte a főiskolához még szorosan kapcsolódó –  Magyar Whitehead Társaság –, akik indulásukhoz 1000 dollár értékű könyv és folyóiratcsomagot kaptak az amerikai társaságtól, amely szintén könyvtárunk állományát gyarapította.
Az első főiskolai akkreditáció óta, amikor a bizottság tagja volt Ernst Steinkellner bécsi professzor is, a digitális kiadásra való átállásig kaptuk a bécsi Délkeletázsia-, Tibet és Buddhizmuskutató Intézet könyvsorozatát.
Közben a hagyatékok tudatos felkutatását is elkezdtük, miután egy antikváriumban felbukkantak Györkös Lajos, a Buddhista Misszió egyik alapító tagjának a könyvei. Ebből már sokat eladtak, amikor a maradék néhány száz kötetet meg tudtuk vásárolni. Párhuzamosan, Hetényi Ernő özvegye is elkezdte részleteiben eladni férje hagyatékát, amely az ő halála után, 1999-ben került hozzánk.
Időközben a közgyűjteményi támogatás is igényelte az integrált könyvtári rendszer használatát, így Bánfalvi András maga készítette nyilvántartó és kölcsönző programját lecseréltük a Szirén integrált könyvtári rendszerre. Ezt akkoriban egy, az OPKM irányába formálódó pedagógiai kutatási együttműködési terv miatt választottuk.

2000-res évekről

Bánfalvi András 2002-ben bekövetkezett váratlan halála után az ő könyves hagyatéka is a könyvtárba került, amelynek a vezetését Végh József vette át. 2004-ig főiskolai hallgatók segítették a munkáját, míg 2005-ben Uherkovich László személyében orientalisztikai végzettségű szakképzett könyvtárost kezdett az intézmény foglalkoztatni. Ezzel kezdetét vette a könyvtár hivatalos iratainak rendezése, frissítése, a könyvtári munka szakszerűbb végzése. Ennek egyik első fázisa volt a könyvtár 2006-os formális újraalapítása, amelyet a megváltozott jogi szabályozás miatt kellett megtenni. Majd, amikor megalakult a Kelet-Nyugat Kutatóintézet, hozzákapcsolódva, kutatóhelyet biztosítva neki szakkönyvtár lettünk. Uherkovich Lászlót néhány évig Barta Zsolt és főiskolai hallgatók segítették a munkájában.
A meginduló digitalizálásra is gondolva, és leszűrve a Szirén integrált könyvtári rendszerrel szerzett tapasztalatokat, elkezdődött az átállás a Corvina rendszerre. Az adatok átvitele, konvertálása, ellenőrzése hosszadalmas folyamat volt, annál is inkább, mivel akkorra már átlépte az állomány a tízezer kötetes határt. Barta Zsolt távozásával, amely az állami támogatás fokozatos megvonásával kapcsolatos folyamat része volt, ismét főiskolánk hallgatói próbálták enyhíteni a munkaerőhiányt, ám sajnálatos módon, 2011 őszi félévben a könyvtárvezető is áldozatul esett a csoportos létszámleépítésnek.
Közben folyamatosan érkeztek adománykönyvek volt hallgatóktól, főiskolánkra látogató előadóktól, illetve az Amaravati kolostorból kaptunk folyamatosan nagyobb mennyiségű, nem csak théraváda buddhizmussal foglalkozó könyvet. E közben nem csak tanáraink, hanem olyan alkotók is juttattak műveikből a gyűjteményünkbe, mint a közelmúltban elhunyt Normantas Paulius.

Önkéntesként, hogy a könyvtár állománya egy esetleges költözés során ne szóródjon szét, és hogy mihamarabb ismét szakképzett könyvtáros kezelhesse, 2011-ben ismét Végh József vette át a könyvtári ügyek koordinálását. A kölcsönzést, a szintén önkéntes munkában dolgozó hallgatók segítségével lehetett megoldani. Az átmeneti állapotnak a 2014 végén megindult közmunka program vetett véget. Akkor, az első fordulóban még könyvtáros és orientalista végzettségű munkanélkülieket is kaptunk. Sajnos, a későbbi fordulókban, ezért az összegért már szakképzett könyvtárosok nem voltak a közmunkaprogramban. A közmunkások tevékenysége 2014-16-ban a digitalizálásra összpontosult, leghosszabb ideig Szabó László végezte ezt a tevékenységet.
Végh József munkáját 2017-ig megbízási díjas szerződések keretében  segítette Kiss Anna hallgató, dharmatanító.

Változások, megújulás kívül-belül

A közgyűjteményi támogatás rendszerének megváltozása miatt közvetlen egyházi fenntartásba került a könyvtár. Megemelkedett az állami támogatás összege, ami lehetővé tette, hogy a könyvtárat alapfeladatának megfelelően működtessük. 2015-től tapasztalt  könyvtárostanár, Szűcs Gabriella került a könyvtárba, akinek a munkája révén új szolgáltatások bevezetése mellett (előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés, vonalkódos kölcsönzés, irodalomkutatás, online és nyomtatott hallgatói hírlevelek szerkesztése, rendezvények szervezése, stb.) kezdetét vette az évtizedek alatt felhalmozódott problémák tervszerű megoldása.
Kialakítottuk a kis létszám mellett tartható olvasó-barát nyitvatartást, szolgáltatásokat, munkafolyamatokat; állományba vettük és feldolgozzuk az évek alatt összegyűlt ajándék könyveket, leselejteztük az elavult jegyzeteket, átvezettük a régi kölcsönzéseket (Szirén rendszerről átálltunk a Corvina integrált könyvtári rendszerre). Új tájékoztató anyagokat és önálló honlapot készítettünk, rendszeresen posztolunk a könyvtár Facebook oldalán, felújításokkal kulturált olvasói tereket, az állomány átrendezésével szakolvasókat és különgyűjteményeket alakítottunk  ki,  teljeskörű állományellenőrzést  végeztünk, egységesítettük a dokumentumok visszakereshetőségét biztosító jelzeteket, elkészítettük az SzMSz-t és a Könyvtárhasználati Szabályzatot, megteremtettük a teljes szövegű dokumentumok közreadásának lehetőségét, átvettük az MTMT adminisztrációját és visszamenőleges vezetését  – összességében erőteljesebben és letisztultabban mutatjuk, közvetítjük a könyvtár értékeit.

Az állomány legjobb ismerője, sok hallgató kedves tanára Végh József 2017. tavaszán elment a főiskoláról,  – tiszteletbeli könyvtárosként buddhista szakkönyvtárunk örökös munkatársának tekintjük őt.  Helyette Novotny Ákos, a dzogcsen közösség elkötelezett  tagja 2017. őszén csatlakozott hozzánk, s 2020. tavaszáig dolgozott velünk. Mondhatjuk, mindig lelkesen, mindenkivel kedvesen. Kemény Veronika és Horváthné Ungurián Ildikó hallgatók 2017. tavaszától dolgoznak a könyvtárban, kezdetben heti néhány órás foglalkoztatás keretében. Ők ma is a könyvtár nélkülözhetetlen, odaadó munkatársai.

2019. februárjától új rektor beiktatására került sor a Főiskolán, egyúttal újra közös fenntartásba került a könyvtár.

A hallgató-barát könyvtár

Törekszünk arra, hogy olvasóink számára színvonalas, stabil szolgáltatásokat nyújtsunk, ugyanakkor a kis közösségekre jellemző hagyományokat, értékeket megtartsuk.  Annak idején Bánfalvi András tartott többek között Bergman, Kuroszava és Tarkovszkij vetítéseket, illetve az általa szerkesztett, tördelt könyvek kapcsán beszélgetéseket.  Könyvtárunk régi hagyományait újítja fel, a könyvtári keretek között tartott filmvetítések, hallgató – tanár találkozók, beszélgetések, játékok, évfordulós könyvkiállítások, Keréknyomok-bemutatók és számos más rendezvény  szervezése. Szívügyünknek tekintjük az egyház közösségeivel való aktív  kapcsolat építését, ápolását, a tagok számára bemutatkozási lehetőséget biztosító kiállítások, könyvbemutatók rendezését.

2-3 éven belül tervezzük a felsőoktatási- és egyházi könyvtári körhöz való aktívabb kapcsolódást,  digitalizált anyagaink belső hálózatban történő szolgáltatását, adatbázisok otthoni elérésének biztosítását. Hosszú távú céljaink között szerepel a könyvtár elhelyezésének megnyugtató, méltó megoldása, az állomány rekatalogizálása,  hagyatéki anyagok feldolgozása.

Legfontosabbak számunkra partnereink, az Olvasóink!

2020. május 1.