Események
Események
- HÍREK, Könyveink
Dhammapada. Chos-kyi tshigs-su bcad-pa. Transl. into Tibetan by Gedun Chomphel. Gangtok, Sikkim Durbar Press, 1946.
Dhammapada. Chos-kyi tshigs-su bcad-pa. Transl. into Tibetan from the Pali by dGe-‘dun-Chos-‘phel [Dge-vdun-chos-vphel]. Transl. into Engl. from the Tibetan by Dharma Publishing Staff. Berkeley, Calif., Dharma Publ., 1985.
Gendün Csöpel tibeti Dhammapada fordítása több kiadásban is megtalálható a könyvtárunkban. Az első, az Gangtokban jelent meg, Szikkim fővárosában, 1946-ban. A Hetényi Ernő hagyatékából hozzánk került példányban Govinda láma, nem névre szóló dedikációja olvasható.
A tibeti és angol nyelvű előszót a híres orosz tudós és szótárkészítő, Nicholas Roerich írta 1944. január 8-án. A könyv Srí Lanka-i Anágarika Dharmapála és a Mahábódhi Társaság támogatásával jelent meg.
A könyv kolofonjában az szerepel, hogy a szikkimi mahárádzsa utasítására nyomtatták.
A második kiadást, amelyet a könyv kiadójától, az első amerikai nyingma közösség Dharma Publishing nevű kiadójától kaptunk, 1985-ben adták ki a kaliforniai Berkeley-ben.
A nyingma közösség tagjai megtanulták a hagyományos könyvszerkesztés és nyomtatás modern módszereit, hogy méltó formában nyomtathassák ki nyugaton Buddha tibeti nyelven őrzött beszédeit. Úgy érezték, hogy a korábbi kiadásoktól eltérően, ennek a szövegnek helye van a kiegészítő kötetben, az egyéb Buddhától származó tanítások között. Ezt gondozták és adták ki, a tibeti nyelv tanítását segítendő kétnyelvű kötetben, gazdag szószedettel.
A tibeti könyvekkel kapcsolatos szokások szerint védőképek jelennek meg a szöveg előtt és után. Elöl, a szöveg kezdete előtt a tanító, Sákjamuni Buddha.
A 2016-os év végén pedig, immár mindenki számára hozzáférhetően megjelent elektronikus könyv formátumban is.
Annak ellenére, hogy Tibetben már a 8. század óta jelen van Buddha tanítása, magát a Dhammapadát nem ismerték, illetve csak hírét hallották, és egy hasonló, Észak-Indiában készült szöveggyűjteményt, az →Udánavargát olvasták. Ebben megfelelnek ugyan a versek a Dhammapadában találhatóknak, de más összefüggésben, más hangsúlyokkal kerülnek elő. Ezért a könyvtárunkban is megtalálható fordítása The Tibetan Dhammapada címmel jelent meg, miközben más a fejezet beosztása, és nem is azonosították benne be az Udánavarga és a Dhammapada verseket.
A mahájána buddhizmus világi gyakorlataival, az együttérzés és a bölcsesség elválaszthatatlan egységében. Ennek oka, hogy a tibeti buddhizmus későbbi ága Buddha hagyományának, noha ugyanabból a forrásból táplálkozik. A Himalája világába más úton jutott el a Dharma, mint Délkelet-Ázsiába. Így hosszú volt az útja Gendün Csöpelnek is, a tibeti Dhammapada fordítójának Salu tibeti kolostorától Srí Lankáig, ahol egy théraváda kolostorban, 1944-ben, a második világháború alatt, megtanulta a páli nyelvet, és lefordította a Dhammapadát tibeti nyelvre.
Gendün Csöpel 1903-ban született Amdóban, nem messze a Congkapa szülőhelyére emelt Kumbum kolostortól, a Kukunor tó közelében. Apja a nyingma rend világi gyakorlója volt. Amikor 1912-ben testét elhagyta, fiában 3. Drodrubcsen rinpocse felfedezte Szögyel kincsfeltáró láma újramegtestesülését. (Ennek a mesternek, ma közismert reinkarnációja Szögyal rinpocse). Ennek ellenére a gyermek tanulmányai a szokásos mederben folytak tovább, és csak később, 192-ban folytatta tanulmányait a Labrang kolostorban, ahol nem csak a buddhista dialektika mesterévé vált, hanem egy misszionáriustól, Marion Griebnow-tól megtanulta az angol nyelvet, és az órajavítás mesterségét. De sokat beszélgetett vele a keresztény és a buddhista vallás különbségeiről is. Ez a dalai láma rendjéhez, a gelughoz tartozott, és sok kezdő gyakorlója, mivel még nem ismerte fel a mélyebb összefüggéseket, támadta a nyingma rendet. Ezért Gendün Csöpel egész életében inkább az irányzatok fölött álló, részrehajlástól mentes rime irányzatot támogatta. Amikor hat év múlva feszült volt a légkör a kolostorban, többek között mechanikus madárkái és kishajói miatt, egy karavánnal Lhászába ment. Serab Gyacótól tanult a Drepung kolostor Gomang kollégiumában. Majd itt is vitákba keveredett, és festőként kereste tovább kenyerét. A lhászai arisztokrácia körében élethű portréiról és elevennek ható tigris-festményeieről vált híressé.
A Salu kolostorban őrizték a tibeti buddhista kánon fordításához annak idején felhasznált szanszkrit forrásszövegeket. Így történhetett, hogy 1935-ben, egy indiai tudós, Ráhula Szánkritjájana ilyen szövegeket keresve érkezett meg Lhászába, ahol Gendün Csöpel a kísérője lett. Amikor Salu kolostorában megtalálták ezeket, az Indiából azóta teljesen eltűnt szövegeket, Szánkritjájana lefotózta, és Patnában vitte őket. A Tibetből hozott tárgyakkal együtt ezek ma is a Patna Múzeumban találhatók. Kiadásukat a K. P. Jayswal Research Institute kezdte meg. Katalógusuk letölthető az intézet honlapjáról. Jelenleg a tibeti menekültek indiai rendszerű egyetemén, a Szárnathban található Central Institute of Higher Tibetan Studies (Újabban: Central University of Tibetan Studies) kutatói végzik, mint ahogyan erről több cikkben is hírt adtak, mint például az indiai The Telegraph (Calcutta), 2015. április 30. számában.
Ráhulával nagyon jól megértették egymást Gendün Csöpellel. Így az feladva fogadalmait, az elkövetkezendő tíz évre Szánkritjájana titkárjául szegődött, és vele ment vissza Indiába. A volt tibeti szerzetes nagy élvezettel vetette bele magát az indiai kultúrába, tanulmányozta a Tibetből elérhetetlen dolgokat, segített a Szánkritjájanának a szövegek kiadásában. Felfedezte a tágabb értelemben vett indiai világot, a hinduizmust és tudományos területen is a tibeti történelemről vagy az írásról először fért hozzá a kínai vagy a tunhuangi forrásokhoz. Amikor barátját és munkaadóját az indiai függetlenséggel kapcsolatos szervezkedésért három évre börtönbe csukták, egyedül utazgatott tovább. Világi és világlátott emberként nem volt kedve visszatérni, nem hogy Lhászába, szülőföldjére sem, pedig a kolostor újramegtestesült vezetője, az 5. Dzsamjang Sepa hívta, hogy segítsen modernizálni a kolostori és az iskolai oktatást.
Az egyik Srí Lanka-i útja során ismerkedett meg Nicholas Roerich (1874-1947) orosz festővel, akinek a jelmezterveivel mutatták be Igor Sztravinszkij balettjét, a Tavaszi áldozatot 1913-ban. Gendün Csöpel két évet töltött családjával, miközben fiával, Georggal (1902-1960) együtt lefordították angolra a híres Kék évkönyveket, a 15. századi nagy tibeti fordítónak, Go Locáva Sönnu Pelnek a művét. (Az 1949-ben, Calcuttában megjelent, 1275 oldalas könyv reprint kiadása, és eredeti tibeti szövege is megtalálható a könyvtárunkban.)
A Dhammapada fordításhoz teljes mértékig a hagyományos tibeti fordítói elveket követte: nem szabad a szöveghez sem hozzátenni, sem elvenni; az eredeti nyelvet és szöveghagyományt ismerő élő mesterrel (nem írott kommentárokkal) kell együttműködni. Ehhez sikerült Dammánanda théra segítségét megkapnia. A szerzetesek életét élve, reggel koldulni járva szinte Buddha korában érezte magát, mivel Indiában az iszlám hódítás óta nem voltak buddhista szerzetesek, ezekben a szingaléz kolostorokban látott először Tibeten kívül buddhista szerzeteseket. Életmódjuk ugyan szimpatikus volt, de a tibetiekben a későbbi szövegek alapján egy olyan kép élt a szigetről, mint Buddha rejtett tanításainak az otthona. E helyett viszont minden más buddhista hagyomány elutasítását találta. (Ez a helyzet csak a 20. század végére változott meg egy kicsit, ahogyan a buddhizmust is megérintette és átalakította az információk világméretű áramlása.)
Nem sokkal a Dhammapada kalimpongi megjelenése után a széles körben elismert tudós és utazó visszatért Tibetbe. Akit pedig, még Amerikába is hívtak a Columbia Egyetemre tanítani, hazájában koholt vádak alapján, mint kommunista kémet és pénzhamisítót börtönbe csukták. Indiában készült írásait elkobozták, és sohasem adták vissza. Kiszabadulása után Lhásza főtemplomától nem messze béreltek neki egy lakást, hogy fejezze be a Fehér évkönyvek címmel írott munkáját, Tibet politikai történetének krónikáját, de ezt ő nem tette meg, hanem újból elkezdett tanítani.
A Fehér évkönyvek a Dhammapadával egyidőben, tavaly jelent meg tibetiül szabadon hozzáférhető e-könyv formájában.
Ebben az időszakban részt vett egy nagy munkában, a tibeti nyelv nagy értelmező szótárának a szerkesztésében. Ezt a Csödrak gesével összeállított szótárat nyomtatásban 1957-ben adták ki, majd összehasonlításképpen 1981-ben is megjelent az új, háromszor akkora méretű, immár kínai szerkesztésben napvilágot látott tibeti-tibeti-kínai értelmező szótárral egy időben.
A 21. század elején megjelent az elektronikus változata is, amelyet folyamatosan frissítenek, illetve írnak át a különböző digitális környezetre. A könyvtárunkban is hozzáférhető.
Hasonlóan, utolsó nyingma tanítványának, Dava Szangpónak előadott Nágárdzsuna filozófiájáról szóló tanításokhoz, amelyek „Nágárdzsuna koszorúja” címmel jelentek meg, fadúcos nyomással, kézzel készült tibeti papíron. Amikor ezt betiltották, Düdzsom rinpocse közbenjárásával sikerült a hagyományos tibeti könyv alakban, de mozgatható betűkkel, iparilag előállított papíron Kalimpongban kinyomtatni. Ezt a 21. században Namkhai Norbu rinpocse támogatásával fordították angolra:
Clarifying the Core of Madhyamaka : Ornament of the thought of Nagarjuna. (A második kiadás található meg gyűjteményünkben: Shang Shung Edizioni, 2005.) Az eredeti tibeti szöveg ma már e-book formában szabadon letölthető.
Amikor Lhászában, házának tetejéről körülnézve a fővárosban meglátta az első kínai katonát, olyannyira megrendült, hogy álma a szabad és független Tibetről most már végérvényesen elveszett, hogy ágynak esett és hamarosan meghalt.
Könyvtárunkban található könyvei:
Chöphel, Gendün (2006), Clarifying the core of Madhyamaka: Ornament of the thought of Nagarjuna. (2nd ed.), Arcidosso, GR, Italy: Shang Shung Publications.
Chöphel, Gendün – Hopkins, Jeffrey (1993), Tibetan Arts of Love. Snow Lion Publications.
Chöphel, Gendün (1985). Dhammapada: Translation of the Dharma Verses with the Tibetan Text. Dharma Publishing.
Roerich, George N. and Gendün Chöphel (translator) (1988). The Blue Annals by Gö Lotsawa. Motilal Banarsidass, Delhi, 1976,
Reprint in 1979. [reprint of Calcutta, Royal Asiatic Society of Bengal, 1949, in two volumes].
Gedün Csöpel ; [ford. és átdolg. Choegyal Tenzin és Szántai Zsolt] (2007). A szerelem tibeti művészete : Káma Sásztra. Budapest : Milarepa Tibeti
Choedrak szótár elektronikusan
Gendün Csöpel életéről szóló film: Angry Monk, Luc Schaedler filmje.
